A hit világlegyőző ereje

Jézus Urunk azt mondja: „Mert minden fa az ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg.” (Lukács 6,44) A hit is egy fa, és kell, hogy gyümölcsei is legyenek, mert az eredmény nélküli hit egy ellentmondás. A hit összes eredményeit röviden egy pár szóban foglalja össze János apostol, amikor azt írja: „Amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” (János I. 5,4) Sok híres és nagy hadvezér álmodozott már arról, hogy legyőzze ezt a világot, és bár óriási seregük volt, sikere nem volt egynek sem.

Ha most már tudjuk azt, hogy fegyverrel ez a világ le nem győzhető soha, és halljuk, hogy ez hittel lehetséges, akkor elkezdünk gondolkozni azon, hogy miképpen lehetséges, mikor a hit szerintünk csak egy fogalom, fogalommal pedig cselekedni nem lehet. A spiritizmusban tanító szellemtestvéreink azonban azt mondják: „A hit egy szikla, egy keménység. Az nem ingatható meg semmivel, az dacol mindennel, minden vihart kiáll. Az nagyobb erősség, mint a legerősebb, ismert anyagotok. A hit oly erővel domborodik ki testvéreinkből, hogy elhatol ide hozzánk, úgy hogy az látható az ő színeiben, hogy az cselekedni képes.”

A spiritizmus tanítása szerint tehát a hit oly erő, amely legyőzi a világot. És miben áll a világ legyőzése? Az egyes hadvezérek azért akarták a világot legyőzni, hogy uralkodhassanak a világ országain, hogy függetlenek legyenek a világ országainak zavaró befolyásától. Ha ennyit jelent a világ legyőzése politikai értelemben, akkor kell, hogy ennyit jelentsen szellemi értelemben is. Vagyis, ha valaki közöttünk hittel akarja legyőzni a világot, akkor szintén arra kell törekednie, hogy uralkodhasson ezen a világon, és független legyen e világ zavaró befolyásától. Második kérdés most már az, hogy miben áll ez a világ, és mik e világ zavaró befolyásai? Anyagi szemeinkkel látva, nem áll másból, mint a bennünket körülvevő anyagból, a természetből és az emberekből. A zavaró befolyások pedig az anyagnak és a természetnek a ráhatásai, és az emberek gondolatai, szavai és cselekedetei. Mi tehát akkor uralkodhatunk e világon, illetve akkor győztük le ezt a világot, ha nem zavar meg az anyag és a természet ráhatása, a gondolatok és mások szavai, cselekedetei, ha függetlenek vagyunk mindezektől. Boldog élet e világon másképp el nem képzelhető! Tudjuk most már miért boldogtalan a mi életünk, miért nem erezzük mi magunkat jól ebben a világban. Azért, mert rabjai vagyunk az anyagnak, a természetnek, a zavaró gondolatoknak és mások szavainak, cselekedeteinek. A boldogságunk, kedélyhangulatunk, lelki nyugalmunk, állapotunk minden pillanatban függ az anyag mennyiségétől, minőségétől, a természet működésétől, a gondolatoktól, mások szavaitól, cselekedeteitől, még pedig úgy függ ezektől, mint a rabszolga az ő kegyetlen, szeszélyes, igazságtalan urától.

Mi állandóan félünk az érzéketlen anyagtól, a szeszélyes természettől, a betegségektől, az emberek gondolataitól, szavaitól, cselekedeteitől. Állandó félelmünket látta a mi Urunk, Jézusunk, azért szólt hozzánk a német bibliában helyesen, hogy ne féljetek, én meggyőztem e világot! (János 16,33) Mivel győzte meg Ő e világot? Ezt nekünk hitünkből kell tudnunk, hogy mi is legyőzhessük a világot, miként Ő. Jézus Urunk avval győzte le a világot, hogy Ő tudta a következőket:

Ő tudta, hogy ez a világ nem az Ő világa, hogy az Ő világa a fény, a dicsőség, a boldogság. Tudta, hogy anyag tulajdonképpen nincsen, hogy az anyag a szellemnek csak egy gyöngébb változata, rezgésszáma. Tudta, hogy a szellem uralkodhat az anyagon, és uralkodnia is kell, hogy az anyag csak eszköze a szellemnek. Tudta, hogy a szellem élete független a látható, durva anyagtól, azért mondta Ő, hogy: „És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg.” (Máté 10,28), vagyis ne féljetek a nyomorúságoktól, szenvedésektől, és a gyilkos emberektől! Azért mondta Ő a legnagyobb lelki nyugalommal, amikor látta a Getsemáne kértjében, hogy közelednek Hozzá azok, akik el akarjak fogni, hogy: „Jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije.” (János 14,30) Az az, jön a világ fejedelme, a FÉLELEM, különösen a HALÁLFÉLELEM, de én bennem nincsen semmije, mert senki se veszi el én tőlem az én életemet, hanem én teszem le azt magam, hogy újra felvegyem azt. (János 10,17-18)

Ő tudta, hogy Ő itt a Földön egy materializált szellem és csak a vállalt feladatának elvégzése céljából van itt egy rövid időre. Tudta, hogy a termeszét eseményei NEKI nem árthatnak, fájdalmat nem okozhatnak, mert tudta, hogy az egész természet alacsonyabb rendű szellemek irányítása alatt áll, és ezen szellemek nem tehetnek mást, csak amit az ATYA nekik megenged. Azért mondta, hogy az ATYA akarata nélkül egy veréb sem esik le a földre. (Máté 10,29) Tudta, hogy mindaddig, amíg az Ő rendeltetését itt be nem fejezi, mindaddig megadja NEKI az ATYA mindazt, amire itt szüksége van. Azért mondta nekünk, hogy: Ne aggodalmaskodjatok mit egyetek, mit igyatok, mivel öltözködjetek, hanem teljesítsétek rendeltetéseteket, vagyis keressétek, amit elvesztettetek, a mennyeknek országát és az ATYA igazságát, és a megélhetéshez valók mind megadatnak néktek. (Máté 6,31-33) Ő tudta, hogy mindaddig, amíg rendeltetését itt be nem fejezi, mindaddig az anyagát, a látható testét nem semmisíti meg semmiféle hatalom, semmiféle természeti esemény. Ezért aludt nyugodtan a kicsiny halászbárkában a háborgó tengeren, azaz csak látszólag aludt, hogy evvel is bizonyságot adjon a kicsinyhitű tanítványainak mindenkor. (Máté 8,26) Tudta, hogy az emberek összes gonosz gondolatai, szavai, cselekedetei a tudatlanságból származnak. Tudta, hogy az emberek az ő gonosz gondolataikkal, szavaikkal, cselekedeteikkel csak önmaguknak ártanak, mert el kell viselniük mindezek következményeit. Ebben a tudatban nem volt képes haragudni semmiféle bántó gondolatért, szóért, cselekedetért, hanem csak végtelenül sajnálta őket, és annál jobban szerette őket, és imádkozott érettük, mert tudta, hogy a végtelenül szerető ATYA éppen úgy szereti őket, mint ŐT. Tudta, hogy az emberek az ATYÁNAK éppen olyan gyermekei, mint Ő, és tudta, hogy valamikor az emberek is éppen olyan hatalmas, tiszta szellemek voltak, mint Ő! Azért mondott Ő bennünket testvéreinek, mert tudta, hogy egykoron mi is egyformák voltunk, és megint egyformák, olyanok leszünk, mint Ő! Ő még a virágokban és állatokban is meglátta azt a testvért, aki egykoron olyan hatalmas és nagy volt, mint Ő!

Jézus tehát azért győzte le a világot, mert mindezeket tudta. Mi pedig akkor fogjuk legyőzni ezt a világot, ha hinni fogjuk mindazt, amit Jézus Urunk tudott, illetve, ami itt felsoroltatott. Nekünk tehát hinnünk kell azt, hogy ez a világ nem a mi világunk, hogy az anyag és a szellem csak az ő rezgésszámaiban különbözik egymástól, és hogy az anyag csak eszköze a szellemnek, hogy a szellem élete független ettől a látható anyagtól, hogy halál nincs, csak élet van, átváltozás van. Hinnünk kell hogy mi itt mindnyájan materializált szellemek vagyunk, hogy ez a materializálódás kezdődik a fogantatástól, és folytatódik az anyagcsere által mindaddig, ami a rendeltetésünket be nem fejezzük, és azt addig nem akadályozhatja meg senki, és semmi hatalom! Hinnünk kell, hogy az emberek nem gonoszak, csak tudatlanok, és hogy valamikor, valamennyien egyformák voltunk és leszünk a mi Urunkkal, ha itt megtanuljuk egymást egyformán szeretni, és folytonos fejlődés által visszajutunk oda, ahonnan egykoron eltávoztunk.

Ez a világmeggyőző hit! A mostani hitünkkel mi sohasem fogjuk tudni legyőzni ezt a világot, hiszen látjuk, hogy senki sem képes erre, még azok sem, akik a hitre tanítanak, akik már 19 évszázadon át prédikálnak nekünk a hitről. Világmeggyőző hitük nekik sincs, mert ők is rabjai az anyagnak, ők is félnek a természettől, az emberektől, ők sem tudnak szeretni és megbocsátani. Van bizonyság erre elég!

Jézus Urunk előrelátta ezt az állapotot. Látta, hogy az Ő világmegváltó tanításai, amikben nekünk hinnünk kell, hogy azok elfelejtetnek, elfátyoloztatnak, elrejtetnek, és mi nem fogjuk tudni, hogy miben higgyünk, hogy hitünkkel le tudjuk győzni a világot. Ezért mielőtt láthatatlanná lett volna, Ő megígérte, hogy el fogja küldeni a Szentléleknek és az Igazság lelkének elnevezett szellemcsoportot, hogy az első megtanítson bennünket az Ő szavainak helyes magyarázataira, és a második pedig elvezéreljen bennünket mindarra az igazságra, amelyet már elhordozhatunk. (János 14,26; 16,13) Mindez történik ma a spiritizmusban. Világmeggyőző hitet csak a spiritizmus adhat!

Budapest, 1933. 12. 14.