Jézus jelenlétének tudata

Jézus Atyja a mi Atyánk, mi tehát testvérei vagyunk Neki és egymásnak. A mi Urunk, Jézusunk, a mi legnagyobb testvérünk azt mondja nekünk most is: „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.” (Máté 5,6) Ő tehát az igazság keresésre buzdít bennünket azért, mert amíg meg nem ismerjük az igazságot, addig olyanok vagyunk, mint a malomkereket bámuló gyermek, aki azt hiszi, hogy a víz azért üti, veri a kerék lapátjait, hogy a kerék csak forogjon. Mi is az igazság megismerése előtt azt hisszük, hogy az emberek, népek azért ütik, verik egymást, hogy a történelem kereke csak forogjon. Csak, ha betekintünk a malomba, vagyis megismerjük az igazságot, akkor látjuk, hogy a malomkerék meghosszabbított tengelye bent a malomban a kemény búzaszemeket szétmorzsolja életet adó lisztté. Vagyis, a világtörténelem forgókerekének nevezett örökös háborúság, bosszú, megtorlás meghosszabbított tengelye, illetve eredménye a kemény, nyakas gőgöt, gyűlöletet, haragot, irigységet, ezeket a kemény szemeket bent, az élet láthatatlan malmában szétmorzsolja életet adó SZERETETTÉ!

Azért mondja tovább Jézus, hogy: „És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” (János 8,32) Megszabadulunk a megtorlás, a bosszú örökös körforgásától. A malom azért nem áll meg, csak más helyzet áll majd elő. A történelem kerekét a kölcsönös szeretet fogja forgatni, és nem a bosszú! A megtorlás és az élet malma pedig a szeretetet fogja felaprózni mennyei boldogsággá! Ez a példa is és Jézus is azt mondja, hogy a legfontosabb, legsürgősebb életfeladatunk AZ IGAZSÁGKERESÉS! Keressétek legelőször Istennek igazságát és a többiek mind megadatnak néktek. (Máté 6,33)

Mi az Istennek igazsága? Az, AKI egykoron, miérettünk egy kevés időre itt testbe öltözött. KI Pilátus előtt megkötözve hallgatott, KI az arculcsapásokat miérettünk lelki békességben tűrte, KI látható burkát mi érettünk feláldozta! Ez a szeretetben, alázatban, hitben tejes SZELLEM! Mert Jézus az volt, már a világ alapjainak felvettetése előtt, (János 17,24) és az most is, és lesz örökké! Még aki irtózik a szellemektől, annak is ezt el kell ismernie. Hogy a lélek, illetve a SZELLEM az igazság, az meg van írva János I. 5,6-ban. Miután Jézus az egykoron testet öltött szellem bennünket testvéreinek nevez, tehát bizonyos, hogy mi is testet öltött szellemek vagyunk.

Jézus tehát testvérünk, mert Ő maga mondja, és mert lényünk egy, a SZELLEM! De nagy különbség van köztünk, mert Ő tiszta, mi meg bukott, bűnös szellemek vagyunk. Neki fényes szellemteste van, és nincs szüksége erre a nehéz emberi testre, mint a miénk. Ő élvezi az ATYA legmagasabb dicsőségét, mint szabad szellem. Hogy megismerhessük önmagunkat, nekünk keresnünk kell azt, hogy mi honnan jöttünk ide, erre a Földre, miért vagyunk itt, és hová megyünk innen, miután a legmagasabb dicsőségbe mi még nem mehetünk be, a testünk levetése után sem, mert az még a szenteknek is nagyon magas.

Ki vezérel el bennünket ebbe az igazságba, hogy mik vagyunk? Ama igazságnak a lelke, illetve szelleme, amelyet Ő megígért, amikor azt mondta: „Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.” (János 16,12-13) Ez történik ma napjainkban, csak mi nem látjuk, nem halljuk. Ha megtaláltuk azt az igazságot, hogy Jézus is, és mi is szellemek voltunk, vagyunk, és leszünk, hogy hasonlók voltunk és leszünk, akkor állandóan abban az igazságban kell élnünk, és minden pillanatban tudnunk kell azt, hogy Jézus a leghatalmasabb teremtett SZELLEM, AKI állandóan betölti ezt a mindenségit, miként az ATYA, állandóan velünk van a világ végezetéig, mint SZELLEM! Nincs értelme tehát, hogy várjunk ANNAK az eljövetelére, AKI állandóan velünk van. Hiszen Ő maga is kijelentette, hogy: „A világ nem lát engem többé, de ti megláttok engem, mert én élek, ti is élni fogtok.” (János 14,49) Csak az Ő követői látják, illetve érzik meg ŐT. A szellemekkel általában úgy vagyunk mi valamennyien, hogy az egyik ember látja, a másik nem, a harmadik meg megérzi. De az a legboldogabb, aki érzi és hallja az Ő szavát már most, és hallgat az Ő szavára.

Az a tudás, az igazságnak az a tudata, hogy Jézus, mint legmagasabb teremtett szellem állandóan velünk van, akkor fejlődik és erősödik meg bennem különösen, ha én közlekedek a szellemvilággal. Az igazságnak az a tudása, hogy Jézus, mint SZELLEM állandóan velem van, egy nagy ERŐSSÉG, a megkísértés, megpróbáltatás pillanataiban, perceiben, óráiban, amikor a megkísértő indulatba, haragba, bosszúba akar sodorni, amikor a szeretetlen gondolatok özönével áraszt el, amikor bántó, sértő szavak kimondására, és ártalmas cselekedetek elkövetésére ösztönöz bennünket. Másodszor ERŐSSÉG az Ő jelenlétének tudása azokban a válságos időkben, amikor életemet, megélhetésemet veszély fenyegeti, vagy amikor az emberi gonoszság lelki békémet felborítja. Harmadszor ERŐSSÉG ez az igazság akkor, ha én a belső szobámba, lelkembe bevonulva felfohászkodom HOZZÁ!

Mert, ha én tudom, hogy Jézus velem van, figyel rám, akkor az első esetben nem engedelmeskedem a megkísértőnek, mert nincs hozzá bátorságom, nincs erőm a rosszra. Ez természetes. A második esetben, az életveszélyben, a bizonytalanságban nem félek, nem aggodalmaskodom, mert mindaz, ami az Ő szemeláttára, az Ő jelenlétében velem történik, mindaz nekem, csak hasznomra van. A harmadik esetben pedig, ha én ŐT, én mellettem érzem és tudom, akkor oly erővel mondom azt, hogy: „Uram, én tudom, hogy te velem vagy. Uram, én tudom, hogy Te engem soha el nem hagysz.”, hogy a lelkem ilyenkor megtelik mennyei üdvösséggel, boldogsággal!

Ha én már tudom azt az igazságot, hogy a SZERETET NAGY SZELLEME velem van állandóan, akkor én könnyen magamévá teszem az Ő igazságát, az Ő szeretetét, alázatát, hitét, és betöltöm a rendeltetésemet! Jézus azt mondja: „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek.” (Máté 5,6) Fölöttébb hasznos tehát az igazságkeresés. Ezért nagy bűn valakit attól eltiltani.

Budapest, 1935. 1. 24.