Miért nem mondta Mózes, hogy az ember testet öltött szellem?

Mózes I. 1,2 elrejti a szemünk elől az ember igazi eredetét, lényegét. Mózes akkor még nem mondhatta azt, hogy az ember testet öltött szellem, mert nem hitték volna el neki, hanem bolondnak tartották volna. Hiszen még napjainkban sem hiszik el az egyházak, illetve az egyházak hivatalosai azt, hogy az ember egy testet öltött szellem, tehát beláthatjuk, hogy bizony Mózesnek az ő népe ezt, annál inkább nem hitte volna el. Bizony bolondnak tartották volna Mózest akkor, amint bolondoknak tartják a spiritisztákat most.

De, napjainkban, amikor már a szellemi jelenségek előtt szemet hunyni nem lehet, amikor már a szellem létezését letagadni nem lehet, akadt végre egy bátor, római katolikus főpap, Dr. Trikál József, aki az ő pápai jóváhagyással megjelent könyvében (Az okkultizmus bölcseleti szempontból), a 25. oldalon bátran kijelenti azt, hogy: „Az ember testet öltött szellem.” Ezen kijelentésével megdöntötte egyházának amaz évezredes dogmáját, faragott képét, hogy az Isten embert teremtett.

Ha már nemcsak a spiritizmus, hanem egy katolikus főpap is azt mondja, hogy az ember egy testet öltött szellem, akkor rájövünk arra az igazságra, hogy az Isten, a legnagyobb szellem, a saját mintaképére és hasonlatosságára szellemet teremtett, és csak az elbukása után öltöztette fel testbe, bőrruhába. (Mózes I. 3,21) Eredetileg Isten nem embert teremtett! Nem! És ezerszer nem!

Lehullott végre a lepel arról a faragott képről, szoborról, amely kényszerből állíttatott fel a meg nem értő népnek Mózes I. 1,26-ban. A leleplezés előtt, a lepelre rá volt írva: „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra!” Mi tehát azt hittük, hogy a lepel alatt ember van, most pedig látjuk, hogy testet öltött szellem van ott, és ezt a testet öltött szellemet nevezi a legnagyobb spiritiszta könyv, a Biblia „Embernek”.

Hiszen, ha csak logikusan elkezdünk gondolkozni is, akkor is rájöhetünk, hogy ha egy szellem az ő mintaképére fiakat akar teremteni, akkor azok a fiak csak szellemek lehetnek. Embert az Isten nem teremtett soha, és nem is fog teremteni soha! Ez az igazság! Hiszen a végtelen Bölcsességtől és Szeretettől és Igazságtól nem képzelhető el az, hogy olyan lényeket teremtsen még most is szünet nélkül, amelyeknek az ő megteremtésük, megszületésük után azonnal keresztvízzel való lemosásra és Megváltóra legyen szükségük.

Isten teremtményei mindenkor csak a Hozzá hasonló, tiszta szellemek, akiket mi angyaloknak nevezünk, és azok voltunk egykoron mi is, kik most bőrruhába, testbe vagyunk öltöztetve, és embereknek neveztetünk. Az Isten a bőrruhába öltöztetett szellemgyermekét, az embert sohasem hagyta egyedül az ő bukásában, hanem állandóan küldi hozzá az Ő szellemgyermekeit. A Biblia 166 esetben beszél szellemi érintkezésről, illetve az angyalokkal való érintkezésről. Ha pedig a más nyelvű Bibliákat olvassuk, például a német nyelvű Bibliát, akkor ott a lélek kifejezés helyett, a legtöbbször egészen helyesen a SZELLEM (der GEIST) kifejezés olvasható. Ez a kifejezés 400-szor olvasható a német Bibliában. Szellemről és szellemi érintkezésről beszél tehát a Biblia minden lapja. Az összes, a világon levő Bibliák között, csak a magyar Biblia az egyedüli, amely csökönyösen a lélek szót használja ott is, ahol annak helye nincsen. Láthatjuk ebből, hogy a Biblia elsőrangú és a legnagyobb spiritiszta könyv, mert nem találunk több olyan, kifejezetten spiritiszta könyvet, amelyben az angyal, illetve a szellem szó annyiszor előfordulna, mint a Bibliában. A Biblia annyira telve van angyalokkal, szellemekkel, mint az erdő a fákkal, és amint az erdőt nem látjuk a fák miatt, akképpen nem látjuk meg a Bibliában az angyalok, szellemek miatt a szellemvilágot.

Mit bizonyít az angyalokkal, illetve szellemekkel telített Biblia? Azt bizonyítja, hogy régen, illetve a bibliai időkben az emberek sokkal gyakrabban és közvetlenebbül érintkeztek a szellemvilággal, az angyalokkal, szellemekkel, mint ma a spiritizmus idejében. Hiszen, amikor az Ótestamentumban azt olvassuk: „És mondá az Úr” Akkor tudnunk kell azt, hogy akkor ott mindig egy szellem beszélt és nem az Isten, mert az Isten az emberekkel közvetlenül nem beszélt és nem is fog beszélni soha, mert az Isten szava nem emberi szó, hanem fénysugár, színsugár, rezgés. Ezért kellenek a médiumok, akik át tudják venni a rezgő fénysugarakat, és visszaadják azokat nekünk szavakban. Az emberek legnagyobb részében nincsen meg ez a prófétai képesség. A rezgő fénysugarakkal való beszédet csak az öntudatos szellem érti meg! Ez a kifejezés: „És mondá az Úr” az Ótestamentumnak majdnem minden lapján olvasható.

Tehát az Isten nem embert teremtett, hanem csak tiszta szellemeket! Csak a bukott szellemekből lettek az emberek és még alacsonyabb lények, az úgynevezett elemi szellemek. Hiszen azért mondja Pál apostol: „Angyalait szelekké teszi és az ő szolgáit tűz lángjává.” (Zsidók 1,7) Pál apostol itt világosan beszél a tűz és a vihar szellemekről úgy, mint ma a spiritizmus. Ezek az elemi szellemek még mélyebbre buktak, mint az emberi testben élő szellemek.

Hogy pedig a szellemek elbuktak, arról beszél a Biblia is, többek közt Júdás apostol 6. versében, amikor azt mondja, hogy azok az angyalok, akik elhagyták az ő lakóhelyüket az Istennél, akik eltávoztak Tőle, azokat bilincsekben, sötétségben tartja. Ilyen bilincs az emberi test is. Hogy mennyire sötét ez a bilincs, az látszik a mi viselkedésünkből, amikor félünk attól a fénysugártól, amely most a spiritizmus neve alatt hozzánk jön, és megrettenünk a mi valódi lényünktől a szellemtől.

Az a legdurvább személyválogatás lett volna az Istentől, ha Ő külön tiszta szellemeket és külön gyarló embereket teremtett volna, és a legnagyobb igazságtalanság volna Tőle az, ha Ő aztán azt kívánná az emberektől, hogy tiszta angyalokká, szellemekké legyenek. Az Isten csak tiszta szellemeket teremtett, akik aztán elbuktak és emberek lettek, de egykor ismét tiszta angyalok leszünk!

Hogy az Isten azt kívánja az emberektől, azt megmondja a mi Urunk, Jézusunk is, a legnagyobb hozzánk küldött szellem, amikor azt mondja: „Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” (Máté 5,48) A szadduceusoknak pedig, amikor azok a feltámadás iránt kérdezősködtek Nála, azt mondta: „A feltámadáskor olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.” (Máté 22,30) Tehát az ember arra van hivatva, hogy tiszta angyallá legyen!

Budapest, 1932. 12. 1.