Nincs emberteremtés, csak szellemteremtés

Jézus Atyja a mi Atyánk, mi tehát testvérei vagyunk Neki és egymásnak. Miután Jézus a mi testvérünk, és mivel a mi Atyánk nem személyválogató, tehát nekünk a tudásban is egyenlőknek kell lennünk Jézussal, amint voltunk egykoron. Amiként fejlődnek a szellemi érzékeink, akként ismerünk fel új és új igazságokat, és romba dőlnek a régiek. Az egyik ilyen régi, tarthatatlan tudományos elmélet a protoplazma elmélet. Darwin fejlődéstana szerint a protoplazmából sejtcsoportok keletkeztek tisztán csak vegyi és delejes hatások befolyása alatt. A sejtcsoportok a fejlődés folyamán mindig tökéletesebb és tökéletesebb alakot vettek föl, és nemzedékről nemzedékre kialakult bennük a SZERETET, a HIT, az ISTENFOGALOM stb. Az ember tehát egy véletlenül keletkezett sejtcsoport és a lelkiismerete is csak a sejtek megnyilvánulása.

De 1847-ben történt valami. Nyilvánosan lépett fel a spiritizmus és nyilvánosan jelentkezett a letagadott szellem, és napjainkban már az egész világon jelentkezik és cselekszik is nemcsak a tudománynak, de a keresztény egyházaknak is a legnagyobb rémületére. A keresztény egyházak közt egyedül a Római Katolikus Egyház az, amely már hivatalosan is elfogadja a szellemet, és a szellemekkel való közlekedést megengedhetőnek tartja. Dr. Trikál József római katolikus főpap ugyanis a pápai jóváhagyással megjelent könyvében (Az okkultizmus bölcseleti szempontból) a 12. oldalon azt írja: „Szellemek vannak, és az Isten is megengedi, hogy a jó szellemekkel érintkezzünk.” A 108. oldalon pedig egyenesen ajánlja a szellemektől való kérdezést, amikor azt írja: „Ha valamely rejtett jelenséget másképp megérteni nem tudjuk, forduljunk a tiszta szellemekhez úgy, mint a spiritiszták!” Ezeket a tiszta szellemeket, akik elvezérelnek bennünket minden igazságra, Jézus az Igazság Lelkének mondja és beígéri az elküldésüket. (János 16,13)

Az igazságnak ez a szelleme azt mondja, hogy az egysejtű lény fejlődési menete a többsejtű lényig helyes. Az út helyes, de a kiindulás nem! Mert a kiindulást nem az anyagban, hanem a kisugárzó erőkben, rezgésekben, illetve ezek kibocsátójában kell keresni. A protoplazma alatt tulajdonképpen rezgő erőparányokat kell érteni. De, ahol rezgő erőparányok vannak, ott már a logikus gondolkozás szerint is kell lenni egy forrásnak, ahonnan ezek kiáramlanak, kell lenni VALAKINEK, AKI ezeket rezegteti, anyaggá tömöríti, és a rezgések végtelen száma szerint, végtelen minőségű anyagot formál, és ez által világokat és a világokon mindent teremt.

Az igazságnak a szelleme megmondja, hogy AKI ezt a mindenséget teremtette és folyton teremti, és fenntartja, az nem a protoplazma, hanem a végtelen SZERETET, AKI egyben a mi ATYÁNK! Az összes teremtő és alkotó kisugárzásnak Ő az örökös forrása. A mi ATYÁNKNAK erről a csodálatos kisugárzásáról beszélnek a Biblia kezdőszavai is ekképpen: „És az Isten lelke lebeg vala a vizek felett!” (Mózes I. 1,2) Már most, ha a mi ATYÁNKNAK a lelke az Ő csodálatos kisugárzása, akkor természetes, hogy minden szellemnek a lelke az ő saját kisugárzása. Ez a kisugárzás minden szellemet burokszerűen vesz körül. Minden szellem kisugárzásának, burkának, lelkének más a színárnyalata. A teremtett szellemek, azért bírnak ilyen kisugárzással, burokkal, mert Atyjuknak is ilyen van. Ezért vannak ők az Atya hasonlatosságára teremtve, de csak a hasonlatosságára, mert az Atya közvetlen kisugárzásából lesznek a szellemek kezdet és vég nélkül, és a teremtett szellemek kisugárzása, lelke okozza szünet és vég nélkül az erőt és az anyagot. Végeredményben tehát nemcsak a szellem, de az erő és az anyag is az Atyánktól ered, mert hiszen Ő bocsájtja ki magából ilyen kisugárzással azokat a rezgő SZERETETPARÁNYOKAT, amelyekből kifejlődnek a szellemek. Az Atya és a teremtett szellemgyermekek állandó kisugárzása képezi az állandó teremtést. Azért mondja a mi Urunk, Jézusunk, hogy az én Atyám örökké munkálkodik és én is. (János 5,17)

Az Atya tehát nem bocsát ki magából kész szellemeket, hisz akkor Ő nem teremtene, csak részekre osztaná magát. A szellemek teremtése pedig úgy történik, hogy az Atyából kiáramló SZERETETPARÁNYOK az úgynevezett ÉLETPRINCIPIUM fejlődik fel szellemmé. Így keletkeztek a mostani Messiások is, és mi is. Mi tehát valamikor egyformák voltunk mind, és megint egyformák leszünk mind, és együtt leszünk mind, miként voltunk egykoron régen, igen régen!

Hogy a szellemek kisugárzó burka, lelke erő, az kilátszik onnan is, hogy cselekedni képes, hiszen a legközönségesebb munkát, a tárgyak mozgatását is a szellem lelke cselekszi. Hogy pedig ez a lélek anyag is, annak bizonysága, hogy képes látható, tapintható anyaggá tömörülni. Tehát az összes szellemek kisugárzása erő és anyag, és minél tisztább, magasabb a szellem, ez a kisugárzás annál vakítóbb. Az örökös kisugárzással a szellemek nem veszítenek semmit. Ellenkezőleg, minél többet sugároz ki magából a szellem, annál többje van, annál ragyogóbb, teremtőképesebb az ő kisugárzása, burka, lelke. Igaz tehát, minél többet adunk a szeretetből, annál többünk van!

Budapest, 1934. 5. 31.