Szeretet, Szellem, Erő, Anyag

A spiritizmus megmutatja az Isten egyforma, végtelen szeretetét, ha elfogadjuk a tanítását. A spiritizmusban a szellemek azt mondják: „Minden anyagnak a kiindulása egy! Ennek az egynek az alapja a rezgés. Rezgésen áll az egész mindenség. Rezgés tartja a mindenségben az anyagi világokat. Rezgés alkotja és tartja össze az összes látható és láthatatlan anyagoknak a parányait. Rezgés az, ami éltet, és rezgés az, ami átváltoztat, mert a mindenségben csak átváltozás van, de nincs megsemmisülés.”

A rezgés megnyilvánul, mint öntudatos, értelmes szellemi élet. Másodszor, mint öntudatlanul, gépiesen éltető erő, mely élteti és fejleszti az anyagot, minden egyes növényi egységet és minden egyes állati egységet addig, amíg mindezek fejlesztése közben maga is fel nem fejlődik előbb ösztönné, aztán értelemmé, és végül gondolkozó, öntudatos szellemmé. Harmadszor megnyilvánul a rezgés, mint látható és láthatatlan színes sugaraknak kimondhatatlan sokfélesége, melyeknek hatványozásából, sűrűsödéséből képződik és előáll egy látható, tömör, vagy kemény, tapintható, érzékelhető halmazállapot. A szeretet megnyilvánulását az első esetben szellemnek, a második esetben életprincípiumnak, erőnek, a harmadik esetben pedig anyagnak nevezzük.

Az Isteni szeretet működik, tehát mint szellem, erő, anyag. De maga az Isten örökös rejtély marad még a Messiások előtt is. Mi elégedjünk meg avval, ha tudjuk, hogy az Isten lénye a Szeretet, egy kezdet és vég nélküli szerető Szellem, KI a teremtésnél anyagot formál, hogy abból erő és az erőből Szellem legyen. A formálás és átváltozás előtte pillanatokig, előttünk évmilliárdokig tart, és végtelen örömmel és boldogsággal tölti el a gépiesen működő ösztönt, értelmet és a szabad akarattal rendelkező, öntudatos életet addig, amíg az engedelmeskedik a teremtő akaratnak.

A legkisebb porszemtől a legfejlettebb szellemig minden Szellem, Erő, Anyag, amely három hatásában egy, vagyis Szeretet, vagyis, Isten! Mind a három egybefoglalva életet jelent és teremt. Ahol ezen szent háromságból csak egy is hiányozna, ott már nem érvényesülhetne az Isten, a Szeretet. Mert a Szeretet létezésének legelső föltétele az értelmes, öntudatos szellem. A második föltétele, hogy a szeretet Szellemének eszköze, vagyis ereje és anyaga legyen, amivel és ahol a szeretetet végrehajtsa. Ezen háromság szükséges tehát a legkisebb porszemben és a legnagyobb Messiásban. Ne gondoljuk tehát, hogy ha mi szellemek leszünk, hogy akkor már nem lesz anyagunk, mert még az Istennek is van ősanyaga, ősvilágossága.

A szeretet hármas lénye működik mindenütt, úgy az emberben, mint az emberen kívül, a nagy természetben. Például a szeretet ereje, amelyet mi melegnek mondunk, felviszi a vizet, az anyagot a magasba oly mennyiségben, hogy egész tengerek úszkálnak felettünk, és ezt a vizet finom esőcseppek, vagy könnyű hópelyhek alakjában bocsátja le a Földre. Miért nem bocsátja a szeretet ereje a levegő tengereit le egyszerre a földre, mert hiszen megtehetné, mint megtette Noé idejében? Mert ott az irányító szeretet, a Szellem, mely csak akkor engedi meg a rombolást, a pusztítást, a rendkívüli időjárást, ha arra szükség van, ha arra rászolgáltunk. A magaviseletünktől függ tehát az időjárás!

A szeretet ereje, mint fagyasztó hideg, mint olvasztó meleg, mint hideg és meleg áramlat porlasztja a kemény sziklát, ásványt és a föld mélyéből kihozza a gyógyító ásványvizeket, a föld felületén meg porhanyós termőföldet csinál, hogy abban megteremjen az éltető búzamag. A búzamag keményítő, fehérje és cellulóz tartalmában levő szereteterő, az életprincípium, a föld és a fénysugarak anyagából, illetve ilynevű rezgések tömörüléséből, hatványozásából új növényt, szalmaszárat, vagy kukoricaszárat és azon kalászt képez. Abban szép sorjában elhelyezi a magvakat, bevonja, betakarja védőburokkal. A levelek és szár közepén bemélyedést, csatornát csinál, hogy azon az eső és a harmatvíz a növény törzséhez folyhasson, hogy a kalász magjai kövérre fejlődjenek, és legyenek eledelül embernek és állatnak.

A szeretet ereje, az életprincípium tovább működik az állatban, az ösztönzi a kiscsirkét, kacsát, libát arra, hogy a tojásból kibújva, azonnal szaladjon az eleség után, mert az öreg tyúk nem képes 15-20 csirkének az eledelt összeszedni és szájába rakni. De a kikelt veréb vagy fecske fiókákat, már szándékosan mezítelenül, tehetetlenül hagyja, hogy maradjanak a fészekben, mert a veréb vagy fecske képes 5-6 éhes szájat betömni. A szeretet, mint életprincípium tanítja meg a pókot a háló készítésre, mert a pók másképp eledelhez nem jutna, tanítja meg a méhecskét a méz elraktározására, hogy abból az embernek is jusson, tanítja meg a selyemhernyót olyan selyemszálak készítésére, hogy azokból az embernek fényes selyemruhája is lehessen. A szeretet, mint életprincípium irányítja a tojásból kikelt kis krokodilust vagy teknősbékát, hogy több száz méter távolságból egyenesen nekimenjen a víznek, és irányítja a vándormadarat egyenesen az elhagyott, tavalyi otthonába, a tengereken túl.

A szeretet, mint életprincípium, működik a legnagyobb szeretettel az ember testében is, az ember tudta nélkül. Például viszi a fogak részére szükséges kovasavat a fogakhoz, az agyvelőnek szükséges foszfort az agyvelőnek juttatja, a meszet a csontokba, a vérképződéshez szükséges vasat és ként pedig a véredényekben tartja vissza. Az emésztéshez szükséges nyálat az étellel a gyomorba juttatja, az olajat és zsírt az epe által melegítő, fűtő anyaggá alakítja. Így és még sokféleképen működik a szeretet, mint életprincípium az ember testében, és nagy szeretettel vigyáz arra, hogy felcserélődés ne forduljon élő. Például vigyáz arra, hogy a kovasav ne jusson a szembe, mert akkor megvakulnánk, stb. Amikor pedig az ember testében mégis rendellenesség, betegség fordul elő, annak nem az életprincípium, nem a szeretet az oka, hanem mi magunk!

De nemcsak a látható anyag, hanem láthatatlan is telve van szeretettel, illetve életprincípiummal, és az ott például, mint vonzó erő szabályozza az égi testek, a Nap, a Hold pontos mozgását már évezredek óta, hogy bennünket rendhez és pontossághoz szoktasson. Mert a szeretetnek nem szabad lekésnie sehonnan sem, nem szabad elhamarkodnia semmit, és nem szabad összeütköznie semmivel, senkivel a mindenségben sem égen, sem földön.

Ha a nagy mindenségben a csillagvilágot, valamint az ásvány, növény és állatvilágot megértő lélekkel vizsgáljuk, rájövünk arra, hogy az öntudatlan anyag és az öntudatlan erők mibenléte, lénye a szeretet. Ők nem működhetnek másképp, csak szeretetből és szeretettel, mert nekik nincsen szabad akaratuk. Ha az öntudatlan anyag és az öntudatlan erő mégis látszólagosan ellenségesen viselkedik velünk szemben, az is szeretetből történik azért, hogy megmaradjunk az egy akolban, a szeretetben, és szeressük egymást. Hát ellensége a juhászkutya a juhoknak? Ugye nem! Együtt halad békességben és örömben a pásztorral és a juhokkal, de ha egy juhocska el akarja hagyni a társait és a pásztort, akkor bizony a juhászkutya nekiszalad, megkergeti, sőt bele is harap, amíg csak vissza nem tereli. Ez van kicsinyben, és nagyban.

Már most, ha mindennek, ami öntudatlanul, akarat nélkül, gépiesen működik, a lénye csak szeretet, világos, hogy a szabad akarattal felruházott szellemnek a lénye is kell, hogy csak szeretet legyen. Kell tehát, hogy mi emberek szeressük egymást! Hogy? Úgy, hogy mindenkivel szemben egyforma szívélyességet tanúsítsunk. Mindenkinek örömmel a segítségére siessünk. Senkit, aki megbotlott, le ne nézzük. Senkivel szemben az anyagi, társadalmi, vagy szellemi fölényünket ne éreztessük. Senkitől föltétlen engedelmességet, tiszteletet, bizalmat ne követeljünk. Senkit meg ne sértsünk. Mindenkinek megbocsássunk. Senkivel szemben magunkat jobbnak ne tartsunk. Senki iránt ellenszenvvel, túl szigorral ne viselkedjünk. Mindenkiben a leendő, tiszta, magas szellemet lássunk.

Ha így viselkedünk, akkor a mindenség szellemei, erői és anyaga, mint a szeretet rezgései barátainkká lesznek. Miért van tehát különösen napjainkban oly sok baleset, katasztrófa, miért oly nehéz a megélhetés, miért mérges ránk az anyag, miért támad ránk az életprincípium, mint szeretet? Mert szabad akaratunkban kiléptünk az egy akolból, a szeretetből! Ennyi sok tudást ad nekünk a spiritizmus, hogy megtartson a szeretetben. De, aki ezen tudás nélkül is annyira ismeri a természetet, a szeretetet, mint például Assisi Ferenc, annak nincs szüksége a spiritizmusra!

Budapest, 1931. 5. 5.

SZELLEMES CSOPORT
Ha szeretnél olyan emberekkel megismerkedni, beszélgetni vagy a tapasztalataidat megosztani, akik hozzád hasonlóan szintén hisznek vagy érdeklődnek a szellemvilág iránt, akkor csatlakozz te is az egybengy.hu szellemes Facebook csoportjához.
HÍRLEVÉL
Értesülj az újdonságokról e-mailben is!
Hozzájárulok, hogy az egybenegy.hu hírlevelet küldjön a számomra
Elolvastam és elfogadom az egybenegy.hu Adatkezelési tájékoztatóját
Feliratkozom
Sikeres feliratkozás!
Küldtünk egy e‑mailt, melyben egy gombra kattintva meg kell erősítened a feliratkozásod.

Köszönetnyilvánítás!

Szeretnék köszönetet mondani valamennyi szellemi lénynek, akik odaátról segítettek nekem az életem során, akár szellemi üzenetekkel vagy bármilyen egyéb módon. Külön szeretném megköszönni a sok szellemi segítséget és üzenetet a Nagymamám és Nagypapám szellemének, az Angyaloknak és az Őrangyalomnak is. Tudom, nem vagyok egy egyszerű eset, ezért külön hálás vagyok, hogy ennek ellenére foglalkoztok velem.

Köszönöm!