Kommunikáció az elhunyt szeretteink szellemével

Amikor „meghal” valamelyik közeli hozzátartozód, akihez szoros érzelmi szálak kötöttek téged, teljesen természetes, hogy elfog a szomorúság, a bánat és kimondhatatlan fájdalmat és hiányt érzel, de igyekezz minél előbb túljutni ezen az állapoton, ezen az időszakon, mert ezzel nagyon sokat tudsz tenni az elhunyt szeretted szellemének a jólétéért odaát a szellemvilágban.

Mi történik, amikor meghalunk?

Először is tudd, hogy amikor meghal valaki itt a Földön, valójában nem hal meg, csak az elhasználódott testét veti le, ami már nem bírta tovább a földi megpróbáltatásokat. Az emberi test valójában nem más, mint egy „ruha” és két fő feladata van. Egyrészt a segítségével a szellem sokkal könnyebben tud cselekedni, megnyilvánulni ebben a sűrű, nehéz anyagban itt a fizikai síkon, amiben mi emberek, azaz testet öltött szellemek élünk itt a Földön. A másik feladata, hogy korlátozzon bennünket és a szellemi képességeinket. Az elsődleges korlátozása abban áll, hogy elfedi, elfátyolozza a tiszta szellemi tudatunkat és így nem emlékszünk az elmúlt életeinkre. Miért van erre szükség? Azért, hogy az aktuális életünket az elmúlt életeink történései, érzései, gondolatai ne befolyásolják, és az aktuális életünk örömei és megpróbáltatásai elérjék nálunk a kívánt átalakulást, fejlődést, amit részben mi magunk terveztünk meg a Földre való leszületésünk előtt. Gondolj csak bele, micsoda bonyodalmat okozna, ha például emlékeznénk az előző életünkből az akkori szüleinkre, rokonainkra, gyerekeinkre, barátainkra, párunkra stb. A hozzájuk fűződő érzéseink egyszerűen lehetetlenné tennék a mostani életünket.

Miért nem szabad bánkódni, szomorkodni?

Abban a pillanatban, amikor a szellem elhagyja a testét, ő már is teljes tudatára ébred önmagának és ugyanúgy lát, hall és érez, mint korábban itt a Földön. Ő látja és hallja a körülötte gyászoló hozzátartozókat, de nem csak látja és hallja, hanem érzi is minden gondolatukat és fájdalmukat. Ezért nem szabad sokat bánkódnunk és fájdalommal a szívünkben élnünk sokáig, amikor elvesztünk valakit. Egyrészt szomorúság nekik látni a mi bánatunkat, de ráadásul még érzik is azt. A fájdalom érzése a többi érzéshez hasonlóan nem más, mint egy bizonyos fajta energia, rezgés, amit az elhunyt szelleme érez, ha mi gyászos, fájdalmas érzésekkel gondolunk rá. Tehát amikor mi itt a Földön bánkódunk, fájdalmat érzünk miattuk, akkor azt ők is érzik, de ha örömmel, jól eső érzésekkel, a kellemes, vidám emlékeket felidézve gondolunk rájuk, akkor azt szintén érzik, ami viszont feltölti és segíti őket. Amikor bánkódsz ez mindig jusson eszedbe, és próbáld meg gyorsan a vidám és örömteli dolgokat felidézni velük kapcsolatosan. Ugyanis úgy van az, hogy amikor a Földön valaki gyászol és a szívében fájdalom van, akkor az, az elhunyt szellemének is egy fájdalmas, visszahúzó erő. Ezt a szellemek az egyik szeánszon egyszerűen csak fájdalom energiának nevezték. Amikor valakinek sikerül túljutnia a gyászán, akkor az, az elhunyt szellemének is egy nagy felszabadulást jelent, mert megszűnik ez a visszahúzó fájdalom energia. Földi hasonlattal élve, gondolj csak bele, hogy milyen rossz és fájdalmas érzés neked is, amikor mondjuk a gyermeked nagyon beteg, de nem tudsz rajta segíteni. Ez neked is nagyon rossz és fájdalmas érzés igaz? Nos, az elhunyt szeretted szellemének is ugyanilyen, amikor látja és érzi is a te szenvedésed! De, gondolj csak bele, hogy milyen megkönnyebbülés neked, amikor végre elkezd hatni a kezelés és látod, hogy napról napra javul a gyermeked állapota. Hasonlóan nagy felszabadulást jelent az elhunyt hozzátartozód szellemének is.

Hogyan segíts nekik?

A legfontosabb tehát, hogy ne szomorodj, hanem inkább az örömteli dolgokkal kapcsolatosan gondolj rájuk, mert ez nekik is jóleső érzést és energiát ad. De amivel még tudod őket segíteni, hogy imádkozol az egészségükért, jólétükért, boldogságukért. Különösen fontos az ima, ha a szeretted nem természetes módon, hanem például valamilyen testi betegségben hunyt el, vagy súlyos lelki, érzelmi, mentális zavarban szenvedett a halálakor, esetleg öngyilkos lett. Ilyenkor előfordulhat, hogy odaát a szellem még egy darabig érzi a fájdalmat, a testit, lelkit egyaránt, ha az szükséges a számára például, mert a javát, a fejlődését szolgálja, vagy csak egyszerűen karmikus okból még szenvednie kell egy darabig valamely korábbi cselekedete miatt. Hogy még mennyi ideig és milyen mértékben az sok mindentől függ. Függ a halála körülményeitől, a leélt életétől, hogy mennyi jót vagy épp rosszat tett az életében stb. Még öngyilkosság esetén is figyelembe veszik a körülményeket! De mindig ott van az ima és a kegyelem lehetősége! Tehát különösen ilyen esetekben fontos az ima, mert ezzel segíthetünk, hogy a szellem mielőbb megszabaduljon minden fájdalmától és megtalálja a lelki békéjét, nyugalmát. Imádkozz értük, amikor és amennyit jól esik, mert az őszinte és tiszta ima mindig meghallgatásra talál! De ne csak az elhunyt szeretteidért mondj imát, hanem ha a környezetedben meghalt valaki, aki esetleg nem is jelentett neked sokat, de tudod, hogy nincs, aki az illetőért imádkozna, akkor legalább te mondj érte egyet. Legalább ennyivel segítsd meg őt, mert bizony nagyon sokat segítesz vele neki!

Ne sírj hát, inkább örvendezz!

A lényeg, hogy amikor elvesztesz valakit, ne bánkódj, mert csak a test, a ruha ment tönkre, de a szeretted, akit ismertél és szerettél, maga a szellem, aki azt a testet, ruhát viselte az továbbra is él és virul, de már a test, a ruha nélkül a szellemvilágban, a szellemi síkon. Ne feledd! Csak átmenetileg kell különválnotok, de mikor eljön majd a te időd is a távozásra, újra találkozhattok és láthatjátok majd egymást, és odaát is együtt lehettek. Ez a tudat nyugtasson téged, hogy az elválás csak átmeneti, ráadásul ők mindig látnak és hallanak téged, amikor csak rájuk gondolsz, vagy beszélsz hozzájuk!

Hogyan léphetsz kapcsolatba velük?

Amikor elvesztesz valakit, te már nem láthatod és hallhatod őt, de ő továbbra is lát és hall téged, ezért bármikor beszélhetsz hozzá, bármikor beszélgethetsz vele. Csak annyi a teendőd, hogy a nevén szólítod, vagy úgy, ahogy még az életében szoktad nevezni, majd elkezdesz beszélni hozzá. Ő látni és hallani fog téged! Például: „Kedves XY…” vagy „Kedves nagymama…” vagy „Kedves nagymama szelleme…” stb. Tényleg ilyen egyszerű az egész és nem kell semmi hókuszpókusz! Ezt nem győzöm hangsúlyozni! Tudom, mert erre direkt rákérdeztem az egyik szeánsz alkalmával és elmondták. Csak egyszerűen a nevén szólítva, kedvesen, tisztelettel elmondod, amit szeretnél és ők hallják minden szavad. Nem kell semmi egyéb emberek által kitalált fölösleges formaság, ahhoz, hogy kapcsolatba lépj velük, de ha téged még boldoggá tesz, mert számodra még örömöt okoz, nyugodtan teheted. Még én is időnként pusztán a hangulat kedvéért, meggyújtok ilyenkor egy gyertyát, de nagyon ritkán fordul elő.

Mi történik, amikor egy szellemet szólítasz?

Amikor egy adott szellemet szólítasz (pl.: egy elhunyt szeretted szellemét, egy angyalt stb.), akkor ő azt azonnal meghallja, bárhol is legyen épp a mindenségben. Sőt, azt is elmondták, hogy amikor valamely szellemre gondolsz, ő már azt is érzékeli, és nem csak a kimondott szót. Már az a szándék, hogy te beszélni kívánsz velük, megteremti a kapcsolatod közted és az adott szellem közt. Olyan ez számukra, mint az ember számára egy telefoncsörgés. De míg a Földön a csörgés csak egy kis távolságon belül hallható és még az is időbe telik, míg a hívott fél érzékeli, odamegy és felveszi a telefont, addig a szándék, a gondolat távolság független és azonnali. Ha a szellem tud, főként, ha kérted is, személyesen is elmegy hozzád, de ha épp nem tud, akkor is meghallgat téged. A szellemek a jelenlétüket általában érintéssel jelzik. Ezt te hidegrázásként fogod érzékelni, mely koncentráltan a tarkó, nyak tájékán indul és a gerinc mentén halad végig. Azért ott, mert ott tudod a leginkább érzékelni az emberi testeddel, ahogy a te szellemi tested és a szellem szellemi teste áthatol egymáson, amikor ő megérint téged. Ez egy kellemes bizsegető érzés és akár a legnagyobb melegben, felöltözve, a takaró alatt is érezheted. A szellemek kivételes esetekben, akár hang és fényhatásokkal, valamint tárgyak mozgatásával is jelezhetik a jelenlétüket, de ez tényleg csak nagyon ritkán fordul elő. Ilyenkor egyértelműen megszólíthat egy hang, vagy erős fényvillanásokat csinálnak olyat, ami még a teljesen sötét szobát is bevilágítja, vagy épp tárgyak mozdulnak el a helyükről. De nem kell ilyenkor megijedni, mert csak a jelenlétüket jelzik. De mondom, ez nagyon ritka, mert a szellemek mindig csak akkor tesznek valamit, ha az valóban szükséges, és pusztán a mi elkápráztatásunkra nem fognak tárgyakat reptetni, már csak azért sem, mert a legtöbb ember megrémülne, még akkor is, ha azt hiszi, hogy nem. Jómagam már régóta kommunikálok szellemekkel, de még nekem is többnyire csak érintéssel szoktak jelezni, és a hang és fényhatással, valamint a tárgymozgatással való jelzést eddig csak néhányszor tapasztaltam meg ima közben és után, több év elteltével. Tehát ne legyél elkeseredve, ha csak az érintésüket tapasztalod, mert ez nem jelent semmit, és nem azért van, mert rosszul csinálsz valamit. Egyszerűen csak nem tartják szükségesnek.

Miről beszélgess velük?

Ahogy már korábban említettem, amikor egy elhunyt szeretted szellemére gondolsz szeretettel, örömteli, vidám dolgokkal kapcsolatosan az nekik jóleső érzés, mely feltölti őket energiával és segíti őket odaát. Gondolj csak bele neked is milyen jól esik, és hogy feltudja dobni a napodat, amikor van valaki, egy számodra fontos személy, aki törődik veled, figyel rád, érdeklődik a hogylétedről és tudod, hogy szeretettel gondol rád. Ez is hasonló nekik, de annál sokkal, sokkal több, mert ez nekik tényleg energiát ad, mert a szeretet is egyfajta energia, aminek az áramlását odaát a szellemvilágban ténylegesen tudják érzékelni.

Ezért bármikor, amikor szükségét érzed, mintha csak épp ott ülne melletted, beszélj hozzájuk. És bizony tényleg nagyon sokszor ott is vannak melletted, de nem csak akkor, amikor hívod őket, hanem azon kívül is. Ugyanis az elhunyt szeretteink sokszor meglátogatnak minket itt a Földön és sokszor vannak velünk, még ha mi nem is vesszük észre őket. De a szellemvilágból is gyakran ránk tekintenek, hogy éppen hol járunk életünk folyamán. Amikor meg valamilyen különleges esemény történik az életünkben, legyen az egy karácsonyi családi összejövetel, esküvő vagy bármilyen fontosabb esemény egész biztos lehetsz benne, hogy ők is ott vannak, és veled együtt örülnek. Sőt, nagyon sokszor még segítenek is nekünk az életünk során sok mindenben, amiről mi nem is tudunk.

Tehát amikor csak jól esik, amikor csak szükségét érzed, nyugodtan szólítsd őket és beszélj hozzájuk. Mondj nekik köszönetet a sok jóért, segítségért, amit kaptál tőlük az életük során a Földön, vagy azért, amit szellemként segítenek neked, de te nem tudsz róla. Elmondhatod nekik, hogy mennyire szereted őket, vagy például elmondhatod nekik azt is, ha valamit az életében nem tudtál vagy épp nem mertél nekik elmondani. Megbeszélheted velük az örömödet és a bánatodat egyaránt. Beszélgess velük, mert ők mindig megfognak téged hallgatni, és sok minden ezáltal megtud oldódni nemcsak benned, de bennük is. Sőt, nem csak te beszélhetsz hozzájuk, de akár hallhatod is őket. Ez már sajnos nem ilyen egyszerű, és sok önmagunkon való munkálkodást igényel, de kitartó gyakorlással és tisztulással lehetséges, minden ember számára! Erről itt olvashatsz bővebben: Kommunikáció a szellemekkel

A lényeg

Tudd, hogy az „elhunyt” szeretteid most is élnek és virulnak, ők most is veled lehetnek, láthatnak és hallhatnak téged bármikor, amikor csak akarod. Ők most is az életed és a mindennapjaid része, mint korábban. Ők most is ugyanúgy figyelemmel kísérik a mindennapjaidat és jelen vannak az életed fontos történéseinél, mint korábban. Ők most is ugyanúgy segítenek neked mindenben, amiben csak tudnak, amiben csak megtehetik, vagy ha az életükben nem volt rá módjuk valamiért, akkor most teszik azt. De most, egy időre, átmenetileg számodra ők nem látható, érinthető formába kerültek. Csak ennyi történt!

Az igazi spiritizmus a tiszta hitnek, a megelégedettségnek és a boldogító tudásnak a forrása.