Miért jött Jézus?

Miért jött Jézus? Ezt különösen most karácsonykor kell tudnunk, amikor az Ő eljövetelének a napját ünnepeljük. Ezt megírva találjuk a Bibliában, de csak a spiritizmus magyarázza meg világosan. Jézus Urunk kétszer jelentette ki, hogy miért jött hozzánk. Először 5000 évvel ezelőtt Ézsaiás próféta által (Ézsaiás 61,1-2), és másodszor 1900 évvel ezelőtt Názáretben, emberhez hasonló testben személyesen egy szombati napon a zsinagógában. (Lukács 4,16-19) A kettő közti különbségből látjuk, hogy Jézus Urunk alkalmazkodott a mi megértésünkhöz. Mikor Ézsaiás médium által szólt, mint testnélküli szellem, akkor még beszélt a bosszúálló Istenről, de Názáretben már nem. Amiként Jézus alkalmazkodott az emberek értelméhez, akként kell alkalmazkodniuk az Ő mindenkori szolgáinak is. Mert ha ezt nem teszik, elmaradnak tőlük a haladni akaró emberek, és máshol keresik azt az igazságot, amely kielégíti a lelküket és az értelmüket is.

Ha egybevetjük Jézus előbbi és későbbi szavait, akkor azokból megtudjuk azt, hogy Jézus legelőször azért jött hozzánk, hogy a szenvedőknek örömöt mondjon. Tehát nem azért, hogy eltörölje a szenvedést, mint az ok és okozat törvényét, hanem hogy betöltse azt örömmel, szeretettel. Hogy Jézus vigasztaló szavait megérthessük annyira, hogy azok tényleg örömöt okozzanak nekünk, és eloszlassák teljesen a mi aggodalmaskodásunkat, ahhoz előbb szükséges, hogy mi tudjuk azt, hogy mit mond nekünk, a Szentléleknek és az Igazság lelkének elnevezett szellemcsoport, amely most hozzánk jön a spiritizmusban, az Ő nevében.

A Vigasztaló Szentléleknek nevezett szellemtestvéreink azt mondják nekünk: Mi bukott szellemek vagyunk emberi testbe zárva, és azért vagyunk itt a Földön, hogy itt a szenvedések által megtisztuljunk a gőgtől, és a gőggel járó összes hibáinktól. Mi a Földre jövetelünk előtt, a leszületésünk előtt magunk kértük a szenvedést, és az Isteni kegyelem a mi kérésünkre adta meg azt nekünk, mint eszközt a megtisztuláshoz, a visszatéréshez, hogy visszatérjünk oda, hol voltunk egykoron, mint tisztán megteremtett szellemek. De ezt a fogadalmunkat a jó Atya kitörölte a mi emlékezetünkből azért, hogy ez ne befolyásolja a mi szabad akaratunkat az anyagban. És mi tudatlanságunkban zúgolódunk most a szenvedéseinkben ahelyett, hogy örülnénk azoknak, mint kegyelmi eszközöknek.

A spiritizmusban azt is mondják nekünk, hogy ha mi nem zúgolódunk itt a szenvedésekben, akkor tiszta fehér ragyogó szellemi ruhában, vagyis lélekben megyünk vissza a szellemvilágba. Azok pedig, kik a szenvedésektől visszarettenve földi kincseket és földi boldogságot kértek, és a vagyont úgy élvezték, mintha az, az övék lett volna, azok szürkén, kopottan mennek vissza a szellemvilágba, és nem emelkednek feljebb az Atyához. Ezért nekik újból vissza kell majd jönni a Földre szenvedni mindaddig, amíg oda nem fejlődnek, hogy örömöt találnak a szenvedéseikben, és megköszönik azokat a mi Urunk, Jézusunknak.

Csak aki ezeket az igazságokat a spiritizmusból megtudja, vagy több szenvedéssel teljes földi élet után a lelkében átérzi, csak arra vannak oly hatással Jézus vigasztaló szavai, hogy tudja a szenvedéseket örömmel elviselni és megköszönni. Az például nem irigyli a vígan, gondtalanul élő gazdagokat, hanem ellenkezőleg, még sajnálja is őket. Amikor az egész világ aggodalmaskodik, panaszkodik, zúgolódik, forrong, és ki akar törni, akkor a spiritiszta örül és boldog, hogy az Úr Jézus szenvedni engedi, mert tudja, hogy az neki jó, mert az által lesz oly tiszta fehér, mint a hó.

Amit a spiritizmusban mond nekünk a Vigasztaló Szentlélek, ugyanazt mondja nekünk Jézus Urunk is az Ő tanításaiban. Ha mi azokba alázatos lélekkel belemélyedünk, megértjük azokat. Ő azért nem beszélt akkor ilyen világosan, mert akkor ezeket a világos szavakat el nem hordozhattuk volna. Hiszen a vallásos emberek még most is megbotránkoznak azon, ha a spiritizmusban bizonyságot kapnak a folytatólagos szellemi életről. A világos bizonyságokat ma még nem hordozhatják el sem a tudomány, sem a vallások. Ezért Jézus Urunknak, akkor muszáj volt még burkoltan beszélni, muszáj volt titkolnia az Ő valódi kilétét, és eljövetelének igazi módját.

A spiritizmus világosságánál megértjük most már, hogy miért mondja boldogoknak Jézus azokat, akik sírnak, akik háborúságot szenvednek. Azért, mert az nekik jó! Megértjük, hogy miért mondja Jézus, hogy ne álljatok ellene a gonosznak, mert akkor a fogadalmunk ellen, az isteni kegyelem ellen cselekszünk. Megértjük, hogy az embernek jobb arca jelenti a mi jobbik részünket, vagyis azt a kicsi szeretetet, ami bennünk van, és a bal arc jelenti a bennünk levő gőgöt. Ha tehát valaki, akkor támad ellenem, amikor én a jobbik arcomat, a kicsi szeretetemet mutattam neki, akkor nekem nem szabad egy ellentámadással megvédeni a sértett gőgömet, hiúságomat, érzékenységemet, hanem hagyni kell, hogy hadd fájjon az a bal arcomnak, a gőgömnek, a hiúságomnak is.

A spiritizmus fényénél értjük meg azt, hogy miért mondja Jézus, hogy: „Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik titeket háborgatnak.” (Lukács 6,28), mert ezek a mi jótevőink. A spiritizmus által értjük meg, hogy miért mondja Jézus: „Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok, sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek.” (Máté 6,25) Azért mert, ha a legnagyobb erőmegfeszítés mellett sem sikerül megszerezni a rendes megélhetést, akkor az, nekünk mind hasznunkra van, és ha ennek örvendeni tudunk, akkor már nem aggodalmaskodunk.

Mikor Jézus Urunk a szenvedőknek a szenvedését örömre változtatja át, akkor avval egyúttal beköti a sebzett, a megtört szíveket, és meggyógyítja a töredelmes szíveket, és felemeli a lesújtottakat. Jézus Urunk azonban ezen kívül azért is jött, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessen. Ha tudjuk azt, hogy mi emberek, mi bukott szellemek, mind foglyok vagyunk itt a Földön, emberi testben, akkor megértjük Őt, a mi Urunkat, hogy valahányszor Ő nekünk egy más országról, egy mennyországról beszélt, hogy akkor mindig a szabadulást hirdette nekünk. Amikor pedig a vakok szemeinek a megnyitásáról beszélt, akkor az alatt már a spiritizmust értette, mert tényleg itt nyílnak meg a vakoknak a szemei a bizonyságok láttára. A megszabadulás és a meglátás ideje pedig jelenti az Úr kegyelmes esztendejének eljövetelét az egyes lelkekbe akkor, amikor ezen lelkek felszabadulnak a fájdalmaktól, az aggodalmaskodás alól.

Végül Jézus Urunk azért is jött, hogy a beteljesedés idejének a megjelentésével megvigasztalja a gyászolókat, vagyis azokat, akik a beteljesedés idején gyászolnak azok után, akik innen elragadtatnak. Jézus Urunk tehát azért jött a karácsonynak nevezett, és a december 24-ére áttett időben, hogy tanításával és példaadásával kihozzon bennünket erről a Földről, és addig is, amíg itt vagyunk, örömre változtassa át a mi szenvedésünket. Azért Ő a mi Megváltónk, a mi állandó erőforrásunk. Ő nélküle, az Ő példaadása nélkül, ma a spiritizmus is teljesen hatástalan lenne.

A karácsony szimbolikus ünnepe három napra felfüggeszti és megállítja a világ gonoszságát még a legnagyobb pusztulásban is, hiszen láttuk azt a világháborúban. Karácsony ünnepén kiürül a menny és megtelik a Föld angyalokkal. A Földet és az emberiséget a bejelentett végpusztulástól azonban nem menti meg az egy-két-három napig tartó karácsony. Hogy a Föld lakosai megmeneküljenek a rohamosan közeledő katasztrófától, ahhoz szükséges volna az, hogy a karácsonyi ünnepek teljes 365 napig tartsanak. Sajnos mi emberek ezt betartani nem tudjuk, ezért bekövetkezik az, ami megíratott.

Budapest, 1931. 12. 24.

Köszönetnyilvánítás!

Szeretnék köszönetet mondani valamennyi szellemi lénynek, akik odaátról segítettek nekem az életem során, akár szellemi üzenetekkel vagy bármilyen egyéb módon. Külön szeretném megköszönni a sok szellemi segítséget és üzenetet a Nagymamám és Nagypapám szellemének, az Angyaloknak és az Őrangyalomnak is. Tudom, nem vagyok egy egyszerű eset, ezért külön hálás vagyok, hogy ennek ellenére foglalkoztok velem.

Köszönöm!