Ki vagyok én? Ember vagy szellem?
Mikor reggel felkelsz és belenézel a tükörbe, valójában nem magadat látod csak azt a testet, amit viselsz, amit hordasz egy életen át. De, ahogy minden ruha idővel elhasználódik, ezt az emberi testnek nevezett ruhát is idővel le kell cserélni. Ahogy minden ruhát lehet mosni, lehet javítani, úgy az emberi testet is lehet gyógyítani, de csak egy darabig, mert idővel teljesen elhasználódik és már nincs mit tenni, cserélni kell.
Valójában, amikor „maghal” valaki, akkor ennek az elhasználódott, emberi testnek nevezett ruhát vetjük le egy időre, mert mi emberek valójában szellemek vagyunk, akik egy földi életre megkaptuk ezt a ruhát, hogy itt a Földön tevékenykedjünk benne, miközben sok jó, de sok megpróbáltatás is ér bennünket, melyek mind a mi fejlődésünket segítik elő. Az ember tehát nem más, mint egy testet öltött szellem! Te valójában egy egyéniséggel és öntudattal rendelkező testnélküli szellemi lény vagy! Te csak viseled és irányítod azt az emberi testet, amit a tükörben látsz!
Az emberi testnek két fő feladata van. Egyrészt megkönnyíti a cselekvést, a munkát itt, ebben a sűrű, nehéz anyagban, itt ezen az alacsony rezgésű fizikai síkon, például itt a Földön, ahol mi emberek élünk, másrészt korlátoz is bennünket, elsősorban a mi szellemi képességeinket, a mi tiszta szellemi tudatunkat, emlékezetünket. Miért van erre szükség? Azért, hogy egyszerű emberként tudjuk élni a mindennapjainkat, anélkül hogy például az elmúlt életeink történései, érzései, gondolatai befolyásolják az aktuális életünket, és az aktuális életünk örömei és megpróbáltatásai elérjék nálunk a kívánt és a Földre való leszületésünk előtt betervezett átalakulást, fejlődést. Gondolj csak bele, micsoda bonyodalmat okozna, ha például emlékeznénk az előző életünkből az akkori szüleinkre, rokonainkra, gyerekeinkre, barátainkra, párunkra stb. A hozzájuk fűződő érzéseink egyszerűen lehetetlenné tennék a mostani életünket.
Amikor meghalunk, pontosabban, amikor elhagyjuk az elhasználódott emberi testünket, akkor visszakerülünk a szellemvilágba, ahol már test nélküli szellemi lényként, a mi tiszta szellemi emlékezetünk és képességeink teljes birtokában, azaz a mi természetes állapotunkban létezünk tovább. Nem kell tehát félned a haláltól, mert valójában nem halsz meg! A test elhagyásának pillanatában sem leszel egyedül, mert az erre a feladatra kijelölt segítő szellemek fognak majd téged várni, akiknek az a feladatuk, hogy az átkelést segítsék. Akár valamelyik korábban elhunyt szeretted szelleme is várhat majd téged. Sőt, kérheted is őt imában, hogy ha tud, jöjjön el ő is, amikor eljön majd a te időd is a távozásra. Bárhogy is, biztos lehetsz benne, hogy odaát újra találkozni fogsz mindenkivel, akivel csak akarsz, akiket szerettél, de azokkal is, akiket nem. Senkitől sem kell elválnod odaát, akit szeretsz, vagy akit itt a Földön szerettél, hisz épp ez a legfontosabb célja a földi életnek, hogy megtanuljunk szeretni és egységben élni!
Az igazi spiritizmus a tiszta hitnek, a megelégedettségnek és a boldogító tudásnak a forrása.