A vallás és a szellemvilág

Tudom a vallás az egy kényes téma, de erről is muszáj beszélni és a dolgokat a helyükre tenni. Hiszen, amíg nem látunk tisztán egy adott dologban, addig ott fejlődésre nincs lehetőség, ill. arra, hogy a megfelelő úton haladjunk tovább a megfelelő irányba.

Az emberek sajátossága legyen szó bármiről is, hogy mindig mindent szeretnek csoportosítani, kategorizálni, szervezetekbe, csoportokba tömöríteni, azaz egymástól és a más véleményen lévőktől elszeparálódni. Az elszeparálódás után aztán ezek a csoportok egymással ellenségeskednek, háborúskodnak hol szavakban és sajnos nagyon sokszor tettekben is, ahogy arra az emberiség véres történelme során már nagyon sokszor sor került. Ez a folyamat a napjainkban sem változott sokat, csak legfeljebb finomodtak az eszközök. Minden csoport szereti saját magát, a saját maga nézeteit kikiáltani az egyetlen igaznak, és akik ezzel nem értenek egyet, azokat kiközösítik, megbélyegzik, ellehetetlenítik, üldözik, stb. Kevés az a csoport, akik az elkülönülésük ellenére, azért többé-kevésbé igyekeznek a többi csoporttal együttműködni, békében, szeretetben élni.

Mi a vallás és hogyan lettek?

A vallások is, mint bármilyen más csoportosulás kizárólag az emberek találmánya, azok minden egyes szabályával és formaságával együtt. Bizonyos csoportok annak idején úgy döntöttek, hogy ilyen vagy olyan formában fogják imádni az Urat. Ehhez kitaláltak különböző formaságokat, ceremóniákat, öltözékeket, szokásokat (néha kimondottan véres és barbár szokásokat) és azt mondták, hogy mostantól így és így kell az Urat imádni, mert csak így jó, és aki attól eltér, aki azokat nem tartja be, az eretnek, az elkárhozik, az pokolra kerül, stb. S lám létrejött egy vallás! Persze voltak, akik a létrehozott szabályokkal, formaságokkal, nézetekkel nem értettek egyet és szintén csoportosultak, kialakították a saját formaságaikat, dogmáikat, nézeteiket, és ezzel megint létrehozva egy teljesen új vallási irányzatot. Így ment ez az emberiség történelmében és ennek eredményeképpen van ma annyiféle vallás. Sajnos néhány vallás képtelen volt elfogadni, hogy egyes emberek, népek nem az ő formaságaikat követik és ezért megpróbálták kisebb-nagyobb sikerrel a saját vallásukat, formaságaikat, nézeteiket ráerőszakolni, s ha kellett akár háborúkat is robbantani. Némelyek még ma is háborúskodnak egymással. Pedig a legtöbb vallás alapja elvileg a szeretet, de még is a legtöbb vallás sajnos annyira leragad a formaságoknál, a külsőségeknél, hogy közben megfeledkeznek pont a lényegről, a szeretetről és a békéről. Folyamatosan a szeretetről prédikálnak, de még is folyamatosan vétenek ellene, és még csak észre sem veszik.

A vallás, a szellemvilág és Isten

Ahogy mondtam, a vallások, mint bármilyen más csoportosulás kizárólag az emberek találmánya. A vallások létrejöttéhez a szellemvilágnak, legfőképpen Jézusnak, Istennek vagy egyéb szellemi lénynek semmi köze. A szellemi lények nem akarnak csoportosulásokat és vallásokat több oknál fogva sem! A csoportosulás mindig elszeparálódással és ellenségeskedéssel jár. Ide a Földre is részben emiatt a hibánk miatt kerültünk. Réges-régen, amikor a Földnek, de még a mi fizikai világegyetemünknek is még csak híre-hamva sem volt, mert még nem volt rá szükség, akkor még a szellemvilágban éltünk, mint tiszta szabad szellemek egyenlőként, szeretetben, békében. Nem voltak csoportosulások, vallások, politikai pártok aztán végképp nem, vagy bármiféle az emberekre jellemző elszeparálódás. Azonban egy idő után bizonyos szellemekben felütötte fejét a gőg, elkezdték többnek tartani magukat a többi szellemnél és elkezdtek csoportosulni, elszeparálódni a többiektől. Elkezdtek ellenségesen viselkedni másokkal és halmozni a javakat mások kárára. Épp úgy, ahogy azt az ember is teszi nap, mint nap itt a Földön. Így aztán természetesen ők nem maradhattak tovább a szeretettel teli békés szellemvilágban és számukra meg lett alkotva ez a világegyetem, ez a Föld, hogy itt újra megtanuljanak a sok szenvedésben ismét szeretetben, békében, egyenlőként élni egymással. Igen ezek vagyunk mi, én, te és az egész emberiség. Mi vagyunk ezek a szellemek, akik ezt elkövettük! De erről már írtam korábban hosszabban A szellemek tündöklése és bukása című írásban.

A lényeg, hogy éppen az elszeparálódási hibánk miatt vagyunk itt a Földön azért, hogy megtanuljunk szeretetben, egységben, egyenlőségben élni. De hát az ember itt a Földön sem tanul a sok szenvedésből, mert rendkívül gőgös, makacs és önző. Ahelyett, hogy a szeretetre és a békére összpontosítana, itt is folyamatosan csak újabb és újabb csoportokat hoz létre és állandóan háborúskodik, hol szavakban, hol tettekben. Pedig a cél az lenne, hogy végre felismerje, hogy a csoportosulás, az elszeparálódás a többiektől sosem vezet jóra, csak ellenségeskedéshez. Láthatod most már, hogy miért nem akarnak a szellemek csoportosulásokat, ahogy Isten sem.

Isten nem akar csoportosulást, nem akar vallást, nem akar politikát, Ő csak és kizárólag egyet akar, hogy végre megtanuljunk szeretetben, békében és egyenlőségben élni, hogy senki se szenvedjen és visszatérhessünk a szellemvilágba oda, ahová tartozunk. Amíg ezt nem tanuljuk meg, egészen addig fogunk újra és újra ide visszaszületni a Földre, hogy újabb és újabb szenvedések árán megtanuljuk a lényeget, ami nem más, mint a szeretet. Amikor egy ember eljut arra a szintre, hogy már nem akar elszeparálódni, már nem akar senkivel sem ellenségeskedni, nem akar senkinek semmilyen módon sem ártani, és nem gondolja többnek magát a többieknél, akkor számára megnyílik a lehetőség majd, hogy már nem kell újra leszületnie ide a Földre és visszamehet a szellemvilágba végleg, pontosabban csak addig, amíg esetleg újabb hibát nem követ el és újra ide nem kerül.

Istennek aztán mindegy, hogy kinél meddig tart ez a folyamat, neked viszont nagyon nem, ha nem akarsz sokat szenvedni. A szellemvilágba a tartós belépőjegy a szeretet elsajátítása! Azaz ember, aki bölcs és okos, lehet, hogy néhány életnyi szenvedés után megtanulja, de akadnak, akik több ezer évig fognak még szenvedni itt a Földön. Minden attól függ, hogy kiben mekkora a gőg! A te érdeked tehát, hogy minél előbb megtanulj szeretetben és békében élni, mert annál kevesebbet fogsz szenvedni!

A vallások jók vagy sem?

Se nem jó, se nem rossz! Ez egy olyan kérdés, mint hogy a kés jó vagy sem? Az atombomba jó vagy sem? Minden a felhasználás céljától függ. Még ha valaki valami rosszra is használja ezeket, akkor sem az eszköz a rossz, hanem csak maga a felhasználó, a szándék, a cél. Ha például a kést valaki krumpli pucolásra használja, akkor egy nagyon hasznos segédeszköz, ami megkönnyíti a mindennapokat a konyhában. De, ha valaki arra használja, hogy kiraboljon vele valakit az utcán, akkor a rabló számára szintén egy hasznos segédeszköz, de a felhasználó, a rabló, a cél és a szándék rossz! Még az atombomba is lehet hasznos, jó segédeszköz, ha a cél jó, például egy közeledő meteor megsemmisítése. De egy másik ország bombázása már egészen más téma. Ugye nem kell ecsetelnem! Így van ez a vallással is. A vallás se nem jó, se nem rossz! A vallást is vannak, akik jóra, és vannak, akik rosszra használták. Mi lehet ez a rossz? A régebbi időkben például a vallás segítségével tudatlanságban és félelemben tartották a népeket. Nézd csak meg az emberiség történelmét, hogy egyesek a vallás mögé bújva milyen szörnyűségeket követtek el. Gondolj csak például a középkorra, de mehetsz régebbre is, ott sem volt rózsásabb a helyzet! Némely vallás, még ha kezdetben nem is az volt a szándéka, később még is letért a helyes útról. Ezért veszélyesek a csoportosulások legyen szó vallási, politikai vagy bármilyen egyéb csoportosulásról. Többnyire a helyes útról való letérés a vezetőknek és az őket vakon követő tagoknak, híveknek köszönhető, akik biztosítják a vezető számára az erőt, a hatalmat. A tagok, hívek felelőssége felismerni, amikor egy vezető letér a helyes útról, vagy amikor a vezető a csoportosulást a saját egyéni érdekeinek megfelelően próbálja manipulálni és felhasználni. Ilyenkor a tagoknak, híveknek a támogatásukat, az erőt, a hatalmat meg kell vonni az adott vezetőtől, de sajnos sok esetben olyan vakok, hogy ha az a kútba ugrik, akkor ugranak ők is utána, vagy egyszerűen csak félnek, pedig nem kéne, hiszen a vezető az őt támogató tagok nélkül tehetetlen. De visszatérve az eredeti kérdésre, sosem a vallás a rossz, csak a mögöttük álló emberek, akik azt rosszra használják. Amíg egy vallás nem bántja a másikat semmilyen formában, amíg tiszteletben tartja a másikat és a másik nézeteit, még akkor is, ha azzal totálisan nem ért egyet, amíg nem tartja magát többre a másiknál, amíg nem vezet be olyan formaságokat, amivel bárminek és bárkinek is ártanának, és nem veszítik szem elől a legfontosabbat, a szeretetet, az egyenlőséget, a békét, addig nincs velük semmi baj.

A vallásokra szükség van vagy sem?

Kezdetben a vallások jó szolgálatot tettek és igenis szükség volt rájuk az embereknek, mert útmutatást, úgymond kapaszkodót, mankót adtak sokak számára, akiknek szüksége volt rájuk. Szükség volt régen egy bizonyos fokú kötött formaságra, szabályrendszerre, ami segítette az akkori korai embereket a helyes úton való haladásban. Épp úgy, mint ahogy egy kisgyermeknek is szüksége van bizonyos fokú a szülők, az iskola, a környezet által felállított kötöttségekhez, mely segíti őt az élete elején eligazodni és helyesen viselkedni a világban. A vallásoknak megvolt ezen jótékony szerepe az emberiség történelmében, és ez még ma is megvan bizonyos helyeken, bizonyos népeknél, mert még ma is sokak számára fontos a vallás megléte, a vallás által nyújtott bizonyos fokú kötöttség, formaság. A vallás sokak számára segít a mindennapokban a helyes úton való haladásban, az Istenhez való közeledésben. De egy idő után mindenkinek el kell hagyni ezen formaságokat, mert ahelyett, hogy segítené az embert, már csak hátráltatja a haladásban.

Teljesen mindegy milyen a te vallásod, tudd, hogy a vallás és annak minden formasága és szokása nem az Isten, hanem az emberek találmánya. Egykor emberek találták ki és alakították az idők folyamán olyanra, amilyennek ma ismered. Ha a vallásod és annak minden formasága, szokása fontos számodra, kedves neked és számodra nyugalmat ad, segít a helyes úton járni, segít neked, hogy közelebb érezd magadhoz Istent, ha jól érzed magad abban a vallási közösségben, ahová jársz, akkor nyugodtan kövesd, mert neked még szükséged van rá, neked még hasznos, és nincs benne semmi rossz. Tehát, hogy szükség van-e a vallásra az teljesen egyén függő. Van, akinek igen és van, akinek nincs. Ugyanahhoz a célponthoz több úton is ellehet eljutni. Van hosszabb és van rövidebb út, van könnyebb és van nehezebb.

Viszont egyvalamit nem árt tudnod, hogy pusztán azért, mert te egy adott vallást és annak formaságait követed, például templomba jársz, imádkozol, végzed a vallásod szokásait, ceremóniáit, amiket esetleg gyermekkordban tanítottak neked, még nem fogsz úgymond a mennyországba jutni, de legfőképpen nem fogsz Istennél jó pontokat szerezni! Ugyanis Istennél csak és kizárólag egyetlen dolog számít, csak és kizárólag egyetlen dologgal lehet jó pontot szerezni, az pedig a szeretet. Isten csak és kizárólag egyetlen egy dolgot akar, hogy az ember megtanuljon végre szeretetben, békében, egyenlőségben élni egymással, függetlenül a köztünk fennálló különbségektől. Hiába követed a vallásod, hiába jársz templomba, hiába imádkozol éjjel-nappal, és hiába követed a vallásod megannyi formaságát, ha közben nincs benned szeretet és ellenségeskedsz másokkal, csak azért mert azok más véleményen vannak vagy épp más a vallásuk, a politikai nézetük, a fajuk, a szexuális érdeklődésük, és a sort még hosszasan folytathatnám, akkor garantálom neked, még jó sokáig fogsz itt a Földön sínylődni.

A mennyországba, pontosabban a szellemvilágba a te eredeti születési, származási és élőhelyedre a tartós belépőjegyet csak és kizárólag a szeretet fogja neked adni, ahhoz viszont nincs szükség vallásra, csak egymás elfogadására a különbözőségeink ellenére is. A kérdés tehát nem is az, hogy szükség van-e a vallásra, hanem az, hogy neked szükséged van-e még a vallásodra, hogy végre képes legyél szeretetben, békében élni másokkal? Ahogy mondtam, ha akarod, ha neked kedves és úgy érzed még szükséged van a vallásod formaságaira, akkor nyugodtan művelheted, de ha már nem érzed a szükségét, nyugodtan hagyd el. Lehet, hogy csak bizonyos formaságait fogod elhagyni és bizonyosokat még nem. Mindegy, csak végre járd a szeretet útját, mert Istenhez a szellemvilágba kizárólag a szeretet a belépőjegy, semmi más!

Melyik vallás a jobb?

Ha idáig eljutottál az olvasásban, akkor szerintem már tudod a válaszom, de a teljesség igénye miatt ezt a kérdést is kitárgyalom biztos, ami biztos. Egyik sem jobb a másiknál, mind egyenlő. Valamennyi vallás az ember találmánya, az ember pedig tökéletlen és minden általa alkotott dolog is az, és ennél fogva nem lehet egyik sem jobb a másiknál. Ha a vallásod kedves számodra és neked hasznos, neked segít, akkor neked az jó, neked arra még szükséged van. Viszont, ami neked jó, az a másiknak meg lehet ártalmas. Szóval kérlek, egy valamit ne tégy sose! Sose próbáld a vallásod nézeteit ráerőszakolni a másikra, azt gondolván, hogy az jobb, mint a másik, mert az erőszak az erőszak. A szeretet pedig sosem erőszakoskodik! Ne feledd, az Isten egyet akar csak, hogy szeretetben és békében éljünk, és fogadjuk el egymást úgy, ahogy van anélkül, hogy ráakarnánk erőszakolni a másikra még a saját gondolatainkat is. A történelemben sok egyéb ok mellett azért folyt annyi vér, mert egyesek mindig jobbnak, többnek gondolták magukat a többinél és nem fogadták el, ha a másik valamit másként csinált vagy gondolt.

Például ezt az írást olvasva lehet, hogy egyet értesz vele és lehet, hogy nem. Lehet, hogy neked sok olyan gondolat lesz benne, amit nagyon hasznosnak és megnyugtatónak fogsz találni, de mások lehet, elutasítják majd és legyintenek rá. Nem számít. Nem kell, hogy mindig mindenki egyetértsen valamiben. El kell fogadni, hogy vannak, akik más nézeten vannak. Az ő nézetüket is tiszteletben kell tartani, nem kell őket győzködni, nem kell rájuk ráerőszakolni semmit. Mindent elég egyszer elmondani, és ha a másik arra nem vevő, akkor el kell fogadni, annyiban kell hagyni és nem kell a saját nézetünket tovább erőltetni rá. De megbélyegezni sem szabad, csak azért mert nem ért velünk egyet!

Ha nehezen viseled, amikor valaki nem ért veled egyet valamiben, mindig gondolj arra, hogy amikor az ember az élete végén leveti az emberi testét és átmenetileg visszakerül a szellemvilágba, akkor ott majd úgy is minden kiderül, mindenki látni és tudni fogja az igazságot, legyen szó bármiről is. Ott majd kiderül kinek miben volt igaza, és miben tévedett. Lehet, hogy az fog kiderülni, hogy pont te tévedtél valamiben. Szóval már csak emiatt sem érdemes bárki felett pálcát törni!

Összegzés

A Földön azért vagyunk itt elsősorban, hogy megtanuljunk szeretetben és békében élni egymással. Isten is csak és kizárólag ezt szeretné. Ehhez viszont arra van szükség, hogy legyőzd magadban a negatív tulajdonságokat, a haragot, az irigységet, a türelmetlenséget, a kapzsiságot, a hatalomvágyat, és mindközül a legveszélyesebbet a gőgöt, azaz hogy jobbnak, többnek gondolod magad másoknál. De a sort még hosszasan folytathatnám! A negatív tulajdonságok legyőzéséhez viszont csak egyetlen dologra van szükséged, hogy dolgozz önmagadon! Ahhoz hogy minden negatív tulajdonságodon úrrá legyél, még sok életet kell majd itt a Földön eltöltened, szóval nem fog egyik napról a másikra menni. Ha úgy érzed, hogy számodra a vallásod segít ebben az önmunkálkodásban, akkor vedd igénybe, de ha azt érzed, hogy nem, akkor ne félj más úton tovább haladni. Ahogy már sokszor leírtam ezen az oldalon, a szellemvilágba a szeretet a belépőjegy, semmi más!